4/1 - T�rt�nelem, h�res �tver�sek

Letschow  2008.04.05. 01:27

�prilis hav�t az �kori r�maiak Venus istenn�nek szentelt�k, mivel a napt�rt megreform�l� Julius Caesar a saj�t csal�dj�nak �sanyj�t tisztelte benne, kinek j�rul�kos mell�kneve aprilis volt, amely a latin aperire (megnyitni) ig�b�l ered. Mivel a szerelem istenn�j�r�l van sz�, a "megnyit�s" eredetileg a sz�l�s aktus�ra vonatkozott, �m ezt k�s�bb a napt�r-reform kapcs�n azzal magyar�zt�k, hogy a konzulok �prilis elsej�n nyitott�k meg hivatalosan az esztend�t R�m�ban. A d�tum teh�t erre az esem�nyre is visszavezethet�, �m a bolondoz�s m�gis egy decemberben tartott �nnephez k�thet� legink�bb.

A saturnalia �sr�gi latin n�p�nnep volt, mely a hagyom�ny szerint Saturnus uralkod�sa alatti aranykorra eml�keztette az embereket. Az eleinte barb�r �nnep k�z�ppontj�ban a „Saturnalia-kir�ly” �llt, akit minden �vben a n�p k�z�l sorsoltak ki. Az ideiglenes kir�ly az eg�sz �nnep alatt megkapott mindent, amit csak k�v�nt - �telt, italt, n�ket, kincseket - �m semmi j� sem tarthat �r�kk�, �gy amikor v�get �rt "kir�lys�ga", fel�ldozt�k. K�s�bb, az id� m�l�s�val, az �nnep j�val hum�nusabb� v�lt, v�gleges form�j�t pedig t�bb cs�sz�r uralkod�s�n kereszt�l nyerte csak el. Az �nnep kezdete eredetileg december 17-�re esett; Augustus eredetileg h�rom napot enged�lyezett, majd k�s�bb Tiberius �s Caligula is megtoldott�k egy-egy nappal a hossz�t. A saturnali�kat teljes munkasz�net �s korl�tlan j�kedv jellemezte, ahol a gazdagok a szeg�nyeket megvend�gelt�k, a rabszolg�kat ideiglenesen megszabad�tott�k l�ncaikt�l, a csel�dek pedig uruk asztal�hoz �lhettek. T�bb r�mai korb�l sz�rmaz� le�r�s is megeml�ti, hogy e napon a birodalom ter�let�n szerepcsere t�rt�nt, a rabszolgatart�b�l rabszolga lett �s ford�tva, b�r az ideiglenes szerepcser�k csup�n csak szimbolikusak voltak. A legt�bb, amit a ford�tott napon egy “rabszolga” megengedhetett mag�nak, az az �tkez�s ut�ni k�zt�rl�s volt – persze a “rabszolgatart�” hajkoron�j�ba. A cs�sz�rok a n�pnek mulats�g�r�l is gondoskodtak: cirkuszi versenyek, gladi�torj�t�kok �s jelmezes felvonul�sok k�vett�k egym�st az �nnepsorozaton.

Ugorjunk egy kicsit el�re az 1500-as �vekhez, amikor a k�z�pkori „bolond�nnepet” m�g mindig nem �prilisban, hanem december 28-�n vagy �j�v napj�n tartott�k meg. Az els� hiteles �prilisi adat 1538-b�l sz�rmazik, amikor az augsburgi orsz�ggy�l�s �prilis elsej�re nagy valutarendez�st t�z�tt ki. Ezen a napon kellett volna a nagyon megromlott p�nzeket �j, �rt�kesebb �rm�kkel lecser�lni. A spekul�nsok �ri�si �sszegeket fektettek a kiv�l�nak �g�rkez� �zletbe. Amikor a be�g�rt p�nzreform elmaradt, rettenetesen r�fizettek, �ri�si vesztes�geik lettek, �s nem utols� sorban k�zr�hej t�rgy�v� v�ltak. Az�ta n�met nyelvter�leten �prilis elsej�t az ”elbolond�t�s napjak�nt” is emlegetik.

Egy m�sik forr�s szerint az �prilisi tr�f�lkoz�s eredet�t Franciaorsz�gban kell keresn�nk. A r�gi francia napt�r szerint az esztend� – az �kori r�mai szok�st �tv�ve - �prilis 1-j�n kezd�d�tt. IX. K�roly kir�ly 1564-ben elrendelte, hogy az esztend�nek azont�l janu�r 1-j�n kell kezd�dnie, ennek megfelel�en teh�t a hagyom�ny�rz� aj�nd�koz�sok id�pontja is �ttol�dott janu�r elsej�re, b�r a r�gi, j�l megszokott �vkezdet m�g sok�ig k�s�rtett az emberek eml�kezet�ben. Ezeket a r�gi szok�sokhoz, hagyom�nyokhoz betegesen ragaszkod� embereket kezdt�k el akkort�jt „bolondoknak” h�vni. Sk�ci�ban eg�szen addig fajult ez a megb�lyegz�s, hogy az elsej�n �nnepl� embereket m�snap, �prilis 2-�n, a Taily Day-en fen�kbe nem rugdosta a falu �sszes - �nmag�t „felvil�gosultnak” vall� - lak�ja. R�szben innen ered az a ma is n�pszer� magasr�pt� tr�fa, hogy „kick me” felirat� post-iteket ragasztgatunk egym�s h�t�ra �zl�sficamb�l. A d�tumv�ltoz�st egy�bir�nt el�g hamar megszokta a k�zv�lem�ny, de az�rt tov�bbra is k�ld�zgettek egym�snak aj�nd�kokat az emberek �prilis elsej�n. K�s�bb - tekintettel a kett�s k�lts�gre - az �prilisi aj�nd�kozgat�s eg�szen elsorvadt, �rt�kes aj�nd�kok helyett ink�bb csak apr�bb tr�f�kkal igyekeztek meglepni egym�st az emberek, �gy sz�p lassan kialakult az a szok�s, hogy a hamis �vkezdetet „hamiskod�ssal” �nnepelt�k meg.

P�ld�nak ok��rt nem �rt megeml�teni egy viszonylag k�zismert t�rt�netet Toulouse gr�fj�r�l, XIV. Lajos francia kir�ly fi�r�l, akinek Gramont m�rkib�l siker�lt tr�f�t �znie. M�rcius 31-nek �jszak�j�n, mialatt a m�rki aludt, a gr�f cinkosaival kilopatta a ruh�j�t a szob�j�b�l. Minden egyes darabot felfejtettek, �s megint �sszevarrtak, persze j�val sz�kebbre. M�snap, �prilis elsej�nek reggel�n, amikor a m�rki fel akarja h�zni a nadr�gj�t: nem f�r bele. Riadtan ny�l mell�nye ut�n, amit persze nem tud begombolni. Ugyan�gy j�r a kab�tj�val is, amikor r�nyitja az ajt�t az egyik cinkost�rs: "Az isten�rt, m�rki, mi t�rt�nt �nnel? Eg�szen meg van dagadva!" A m�rkir�l ekkor m�r gy�ngy�kben hull a ver�t�k, �gy hivatja a – szint�n beavatott – orvost, aki n�mi vizsg�l�d�st k�vet�en receptet �r, majd gondterhelten t�vozik. Szaladnak a recepttel a gy�gyszer�szhez, aki visszak�ldi, hogy nem �rti... Nem is �rthette, hiszen ez volt r��rva: "Accipe cisalia et dissue purpunctum!", azaz "V�gy oll�t, �s v�gd fel a mell�nyedet!"

K�s�bb a XX. sz�zad technikai v�vm�nyainak k�sz�nhet�en lehet�s�g ad�dott a lakoss�g t�meges �tver�s�re, melynek egy klasszikus p�ld�ja egy 1957-es brit t�v�ad�shoz k�thet�. A Panorama c�m� m�sor �prilis elsejei ad�s�ban, a lelkes szerkeszt�k kihaszn�lva a t�nyt, miszerint a britek nemzeti �tele a men� (ami ezen fel�l is igen ritk�n tartalmazott akkoriban olasz fog�sokat), �gy gondolt�k, hogy csin�lnak egy �ldokumentarista tud�s�t�st egy sv�jci spagetti sz�retr�l a kedves n�z�knek. A k�perny�n a n�z�k egy apr�cska d�l-sv�jci csal�di v�llalkoz�s spagetti-�ltetv�ny�t l�thatt�k, ahol az enyhe t�lnek k�sz�nhet�en ez�ttal megfelel� m�ret�re n�ttek a sz�razt�szt�k a bokrokon. Az ad�st k�vet�en n�z�k ezrei telefon�ltak be a st�di�hoz hitetlenkedve, akiket k�s�bb egy hivatalos k�zlem�nyben nyugtatott meg a TV-t�rsas�g az �tver�sr�l. A britekn�l az�ta is nagy hagyom�nya az orsz�gos m�ret� �tver�seknek, �gy az �vek sor�n siker�lt p�ld�ul azt is elhitetni a lakoss�ggal, hogy haladva a korral, digit�lisra cser�lik a Big Ben �r�j�t.

1962-ben Sv�dorsz�g akkori egyetlen TV-t�rsas�ga – ami fekete-feh�rben sug�rozta ad�sait eg�szen 1970-ig - t�bb sz�zezer n�z�t vett r� egy h�rad� v�g�n, hogy f�li�zza k�rbe k�sz�l�k�t �s akkor a soronk�vetkez� filmet sz�nesben tekinthetik majd meg. Hogy az amerikaiak se maradjanak ki a sorb�l 1992-ben t�bb ezer r�di� hallgat�val hitett�k el, hogy Richard Nixon �jra indul a v�laszt�sokon, majd 1998-ban Alabama h�kkentette meg azzal a vil�got, hogy a PI �rt�k�t 3.14159-r�l az egyszer�s�g kedv��rt 3.0-ra v�ltoztatt�k. A nemzetk�zi hoax-arch�vumba azonban sz�p sz�mmal ker�ltek kev�sb� �zl�ses pr�b�lkoz�sok is, melyben a keleti fekv�s� orsz�gok j�rnak ink�bb �len, de term�szetesen tal�lhatunk vadhajt�sokat a vil�g �sszes pontj�r�l.

A morbid tr�f�k szerelmeseinek kezd�sk�nt egy k�zel-keleti orsz�g tr�fa-arch�vum�t aj�nlan�m, ugyanis b�rmilyen rettegett dikt�tor is volt Saddam Hussein, � sem maradhatott ki a n�p�b�l boh�cot csin�l�k sor�b�l. Az iraki vezet�t �s fiait nem igaz�n a humor�rz�k�kr�l ismerte meg a vil�g, �gy tal�n sokan meglep�dnek majd azon, hogy a Babil c�m� napilapban – melynek Uday, Saddam Hussein fia volt a tulajdonosa – 1998 �ta rendszeresen jelennek meg hamis-cikkek �prilis els� napj�n. Az els� ilyen cikk Clinton eln�k k�zlem�ny�t tartalmazta, miszerint az USA minden k�vetel�se �s szankci�ja al�l mentes�ti Irakot �s b�k�t k�t az muszlimokkal. A Hussein csal�d azonban tudta, hogy kell 20-ra lapot k�rni, �gy egy �vre r� azt hitett�k el a n�ppel, hogy a k�vetkez� heti �teloszt�st�l kezdve mindenkinek jut majd Pepsi Cola, ban�n �s csoki is a keny�r mell�. Persze, mint kider�lt nem jutott. 2000-ben feltehet�leg elfogyott a kreativit�s, hiszen �jra a Clintonos cikket vetett�k be, amire 2001-ben ism�t a ban�nos-csokis �r�ssal kontr�ztak r�. Ezek ut�n tudjuk csak igaz�n meg�rteni a szaud-ar�biai Mufti Sheikh Abdul Aziz bin Abdullah Al al-Sheikh f�pap 2001-es d�nt�s�t, mikor betiltotta �prilis elsej�nek az �nnepl�s�t az orsz�gban.

Az iraki tr�f�hoz hasonl�an morbidra sikeredett a rom�n Opinia napilap pr�b�lkoz�sa is, akik 2000-ben t�bb sz�z emberrel hitett�k el, hogy egy b�rt�n �sszes fogvatartottj�t szabadl�bra helyezik, mivel lebontj�k az �p�letet. �prilis elsej�n d�lben m�r t�bb mint 60 f�s t�meg �lldog�lt a b�rt�n kapuj�ban az �js�gb�l kiv�gott cikket lobogtatva az �r�knek, akiknek egyenk�nt kellett mindenkit hazak�ldeni�k, elmagyar�zv�n nekik, hogy csup�n egy rossz tr�fa �ldozat�v� v�ltak. Hasonl�an �zl�stelen tr�f�t term�szetesen az amerikaikn�l is tal�lhatunk, n�h�ny �ve ugyanis Paul Goobie �gy viccelte meg hall�sk�rosult munkat�rs�t, hogy egy d�gl�tt csivav�t k�t�tt kocsija h�tulj�ra. A mit sem sejt� koll�ga t�bb m�rf�ldet vezetett hazafele egy h�zi�llat tetem�t h�zva maga ut�n. K�s�bb a rend�rs�g p�nzb�rs�ggal s�jtotta Goobie-t „�llattetem jogtalan felhaszn�l�sa” c�men. Legal�bb tudjuk, hogy ilyen is l�tezik.